Kicsivel négy előtt nekilódulva, hatkor már a Két-bükkfa-nyeregnél.
Szerencsére, még világosban, és térképpel készülve.
Így nem keveredtem Klastrompusztáig elfelé.
Koponya-túra, amolyan "Pilis-kutató" módra.
Lelki szinten egy nagyon komoly, megpróbáló utat járhatunk végig ezen a körúton. A barlangnál, ha van elég bátorságunk hozzá, saját lélektükrünket aktiválhatjuk, amikor is a Fiú mutatja, mondja meg szemtől szembe, hogy mely lélekrészünket nem hatja át még a fény. Magyarán a bennünk jelenlévő démonikus erőkkel nézhetünk farkasszemet. Készüljünk rá, megrázó élményekben lehet részünk. A térképen gyönyörűen kirajzolódó máguskoponya legmagasabb, kitüremkedő pontjáról, a Fekete-kőről páratlan kilátásban lesz részünk Pilisszzentlélek irányába. A kolostorromok is szépen látszanak. Viszonylagos rövidsége ellenére lelki, szellemi szinten komoly próbatételeket tartogathat számunkra ez a bejárás.
http://dobogoko.hu/szorakozas/gombaszat/
Beh' magasztosan is hangzik.
Ezzel szemben, ha nem teszünk kitérőt a Fekete-szikla felé a zöld háromszög jelzésen, hanem a "Nasca-vonalat" próbáljuk követni a zöld kereszten majd a zöld sávon haladva, a fakitermelésen kívül kevés látnivaló akad a koponya pilisén.
Mária-pad után, megint csak jól bejáratott erdei gazdálkodás szekérútja halad, ami illúzió romboló számomra.
A Vaskapu-völgy gyönyörű, semmi kétség, de magát a koncepciót, hogy ez a túra, ilyen formában, összefüggő egészként adna egy pluszt, cáfolnám.
Annyi szépség van a közelben, ami kívül esik a megrögzött térkép-lesők útvonalán.
A Fekete-szikla, Vaskapu-szikla, Klastrompuszta felé a Szénás-út, Klastrompuszta felé a "bővülő" barlangrendszer, mind van akkora, vagy tán nagyobb látványosság, mint az Ördög-lyuk.
Hétre újból a Két-bükkfa-nyeregnél igazítottam magamon a láthatóságit.
Sötétedett, azért még Dobogókőre felbattyogtam.
Fél nyolckor indultam vissza onnan; másfél óra után voltam az indulási ponton megint.
32,8 km, 21,86 km/órás átlag a visszaúton.
A teljes út olyan 71 km lehetett, 5 óra alatt mentem végig rajta.
