Úgy adódott, hogy Verőce felé volt dolgom a héten.
Nosza, kellemest a hasznossal, megyek két keréken.
74,5 km.
Dunakeszi-Vác vonalán a kerékpárút nyomvonala nem kevés bosszúságot okoz a gyanútlan utazónak.
A Megyeri híd után hirtelen megszűnik, majd tova a kettesen.
Később a forgalmi sáv szélére, kátyúk közé terelik a tekergőket, majd a dunakeszi "hipermarket" után minden remény megszűnik.
Kutakodás helyett tova a kettesen.
Végig azon, Vácon át.
Pormaszk melegen ajánlott, a forgalom nem csillapodik percre sem.
Visszafelé ideig-óráig kerékpárúton, aztán Göd fele vitt bozótba a gyér kiírás.
Thököly út, patakon át, vissza kettes.
Az idő jó volt, a hely annyira nem.
Kis pozitívum a végére.
Egyszer, korábban minthogy naplóztam volna, "volt szerencsém" bukfencet vetni kormány fölött az éjszakai kerékpárúton, ahol egy fekvőrendőr elgáncsolt.
Most, hogy újból arra vitt az utam nappal, jól figyeltem. A fekvőrendőröket, amik ketté szelték a bicikliutat (!), kivilágítatlan árok mélyén, felszedték azóta. A tábla még megvan.
Utcaképen még látható milyen is volt korábban eme csoda.
Micsoda változás!
Volna még mit, bőven.
