Mai nap a Hárs-hegyet céloztam meg mint kiindulási pontot, onnan át pedig a Jánoshegyre... körülbelül mire a Nagy-rétre értem, szakadt le az ég alja. Cikázó villámokkal tarkítva. Némi kavargás Máriaremetén helyette. Visszafelé cuppogó cipőkben.
54 km, 834 m fel és le.
Ma este a városi hegyeknek indultam neki, ez lett belőle.
Az úgy volt, hogy az "Északi összekötő" felől az Aranyhegy irányába fordultam, aztán hogy az első kanyarnál nem a Taliga utcán keveredtem fölfelé, így az Aranyhegyet hiányolva elnéztem Ürömre.
Abból aztán Piliscsaba lett. Csobánkai nyereg után pedig "nincs megállás".
Pilis-tető, Dobogókő.
Indulás fél nyolckor, érkezés fél egykor.
Háromnegyed tízkor a "Szeretet" forrásnál, fél tizenegykor fordulás a Boldog Özséb kilátótól.
Tizenegykor Dobogókőn, tíz percnyi csillagles.
A sötét valamelyest lassító tényező, ám csak elhanyagolható kocsiforgalom zavarja az utat.
Semmi felhő, Újhold két napja volt, azontúl este tízkor már Holdnyugta. Nem csoda hogy a Pilis-tetőn volt aki éjszakai tábort vert műszerestül.
Az út során érdekes módon találkoztam borzzal -még a Hosszú-hegyen, majd' a kerekek közé rohant-, eliszkoló őzikével, úton átsurranó rókával, betonon legelésző nyúllal.
75,21 km, 1439 m fel és le.
Este, a megszokott betonon. Úton kilapított rókával.
Szintidő oda-vissza három és háromnegyed óra, szentkereszti megállóval a kék kútnál és némi torna a hegytetőn, csillaglessel.
65 km, 1100 m fel és le.
A Kevélyeken át. Csobánkai-nyergen. Hosszú-hegyen. Pilis-tetőn. Majd vissza.
Két hónapja indultam hasonlóan neki, most adott volt minden feltétel. Kicsit ugyan szeles, de nem túl nagy hőségben, és viszonylag szárazabb időben. Pocsolyák, dagonyázás elvétve.
A Kevélynél a tanösvény a sorompónál inkább hasonlít vízmosásra. Most annyi hordalék gyűlt össze, hogy a sorompó fölött mentem át.
Mintegy este nyolc volt, mire a Nagy-Kevélytől tovább indultam.
A Mackó-barlang után kidőlt fa torlaszolta el az utat. Fél méter az ösvény, jobbra-balra cserje, és meredek lejtő.
Marad az aprítás, hadakozás az ember magas ledőlt lombkoronával. A tegnapi túra során a Piros Sávon az Apátkúti-völgyben is volt kidőlt fa, ott éppen egy hatvan fős csoport jött át előttem.
Itt semerre senki, át nem verekedte volna magát. Lehet egyszer megint fűrésszel kéne nekieredjek.
A Hosszú-hegyen találkoztam három kisebb vaddisznóval.
Fél tízkor értem a forráshoz, ekkorra besötétedett. A Pilis-tetőn a kilátóban háromnegyed óra múlva fordultam.
Csodák csodája, a sötétben lefelé találkoztam néhány gyalogossal a betonon.
Át Dobogókőre -ilyen közelségben kár volna kihagyni. Újabb fél óra, és fordulás vissza onnan háromnegyed tizenegykor.
Visszafelé az úton háromszor surrant át az úton előttem egy-egy róka. Később egy termetes vaddisznót is láthattam, szerencsére még élő valójában és nem elütve.
Érkezés vissza negyed egykor.
74,69 km, 1584 m fel és le.
Odafelé Dömörkapun, Pilisszentlászlón át, visszafelé a fellegváron túl, a hegyi kerékpárutat követve.
A "királyok útja", "királyok rögös útja" olvasható a Fenyőgyöngye előtti térképen, melynek tanúsága szerint a Batthyány tértől indulnak, behálózva a pilisi erdőket. Még mindig nem ismerem ezt a hálózatot, noha a mostani túra szakaszon már jártam korábban.
Most sem lett járhatóbb. A lovaglóút és Kék Kereszt jelzések alatt kapott helyet a zöld kerékpárosút jelzés. A szekérút ehhez mérten a meredek terepviszonyok mellett sárdagonyás, nyomvályú-tócsás és patanyomokkal tarkított, nem az amire közönséges kétkerekű halandó számítana.
Pap-rét felől még csak-csak mesés lehetne az útvonal, ám fölfelé többször kellett leszálljak a nyeregből.
Onnantól vissza végig betonon.
kb 81,97 km (a térkép a Szentendrei útra nem engedett fel); 1333 m fel és le.
Hasonlóan, mint legutóbb.
Este fél-háromnegyed hét körüli indulás, Pilis-tető még épp világosban, vissza Esztergomról dobogókői kitérővel, úgy negyed kettő körül. A valamivel lassabb tempót a szél számlájára és az esztergomi fordulóra írhatom.
A Pilis vonalán láttam három nyulat és két őzet.
A dobogókői-esztergomi úton pedig a szokott éjszakai forgalom sokszorosát. "Múzeumok éjszakája" lévén úgy látszik Pesten többen voltak, mint Esztergomban. Az autók számából ítélve biztosan.
A dobogókői buszvégállomás még mindig ripityomban van. Valami rádőlhetett korábban amitől a teteje beszakadt, majd legutóbbi ottjártamkor már csak a két oromfal volt meg egymásra dőlve. Azóta nem moccant semmi.
A Piláth Hotelt Szentkereszten viszont csodák csodájára elkezdték hőszigetelni, építkezés címén. Kíváncsi vagyok, vajon a téli időszakban sikerül-e majd nagyobb tömegeket vonzaniuk.
(Hévpótló busz jár a H5-ös vonalon.)
Összesen 109,81 km, 1894 m fel és le.
Nyárias idő, kora este. Hogy a fékrendszer már a cipőtalpnál is hibádzott, most nem vállaltam egy dobogókői utat, még ha arrafelé is indultam a hídon. Lett belőle egy budakalászi-ürömi szétnézés.
Amennyire rövid táv, öt hegyet is érintettem az út során.
28,93 km, 310 m fel és le.
Közel 12-hegyes. A városi fordulókat most kihagytam, így több jutott az erdei részből.
A viszonylag korai -délutáni- indulásnak köszönhetően javarészt világosban, csak a visszaúton kapcsoltam a lámpákat. Lehetett negyed tíz mikor fordultam Hármashatárhegy felől.
Előtte Solymáron, Remeteszőlősön jártam, megmásztam a Hárs-hegyi kilátókat, a Jánoshegyet, Széchenyi-hegyet, Tündér-sziklát.
A cipőm talpa kilukadt -ideje lesz a bicaj fékeibe új betétet szabni.
58,84 km ↗1792 m ↘1421 m
17,1 km ↗89 m ↘459 m
Összesen 76 km, 1881 m fel és le.
Tegnap este kimaradt a hegytető, hát ma egyenest oda tartottam.
Út közben szemerkélő eső Pomázon, majd Szentkeresztig eső nélkül, de vizes, gőzölgő betonon.
Nem is kockáztattam egy erdei kitérőt a dagonyától tartva.
65 km, 1100 m fel és le.
A dobogókői irányban.
Budakalászon kezdésnek Kálvária-hegy mászás.
Onnantól alternatív útvonal keresése a pomázi beton és a Kevély meredélyei között.
A messziről sokat látott pomázi víztoronyt most közelről is láthattam. A Sárga Sáv jelzésen haladva fentről eljutottam a "Megérkezés" című Árpád szoborhoz (épült 2012-ben). Innen az Oszoly-nyergen kötöttem ki.
Meredek, nem kimondottan hajtható. Lefelé utána még kevésbé járható az ösvény. "Törmeléklejtő-erdő", ahogy a tanösvény mondja.
Friss esőtől sikamlós az agyagos talaj, csúszik az cipőben is.
Így aztán a sok nehéz terep után jobbnak láttam Csobánkán zárni az utat.
41,18 km, 521 m fel és le.
