Kedden Tündér-sziklához, szerdán Hármashatárhegyre.
Az előbbi túra ha hőségrekord nem is, egyéni időcsúcs biztos volt: egy óra alatt - egy óra öt perc alatt- még sohsem' értem fel.
Ezen felbuzsulva, a Hármashatárhegyre a Kék-kereszten igyekeztem másnap. Pár méter még mindig hiányzik az erdei ösvényen, hogy egyben fölmenjek. Egy nagyobb gyökér áll keresztben a meredélyen, kisebb lépcsőfok módjára, amit már nem bírtam.
Pozitívumként elmondható, hogy 1-2 rönköt odább raktak legutóbbi utam óta.
Mindig eszembe jut, mikor arra megyek, a Váci-úti közlekedési lámpa paradoxon.
A városkapunál lévő átkelőhely nyomógombja alig-alig ad szabad jelzést, tán csak a gyalogos jelzőgomb működik.
Ezzel szemben, este tíz óra után, a másik irányból, Gyöngyösi utcánál mindig sikerül megállás nélkül átmenjek az úton, úgy jön a szabad jelzés. Hogy ez valami automata kapcsolónak, vagy egy előzékeny forgalmi irányítónak köszönhető, sosem fogom megtudni.
kedd
17,7+22,2~~40 km
szerda
15,5+16,1~~32 km
-a Hármashatárhegy nagyobb erőpróba volt a rövidebb táv ellenére is.-
