Hétfő este, Pomáz felől.
Északabbra kacsintgatva a Dobogókői úttól, most az első pomázi fordulónál jobbra fordultam.
Pomázon először szemléltem a honalapítási emlékművet, majd kicsivel később a szemétdomb tetejéről a kilátást.
A felvezető szekérút a semmibe vész, vissza kell fordulni.
Ugyanígy a kecskefarm és méhészet, ugató kutyák közt sem kerestem az út folytatását.
Helyettük a Kecske téren kötöttem ki, ami igencsak szépítő név a semmibe vesző út közepén.
Zsákutcába futva egy őz ugrott át a bokrok közt előttem, vissza az előbbi jobbos elágazáshoz.
Irány fölfelé, egy ösvény vezet fel a Kőhegyre.
Rövid időzés a Petőfi-pihenőnél, onnan tovább Zöldön a Kőhegyi Menedékházig -egész évben nyitva.
Vissza a Sárgán, Szentendre érintésével.
Úgy 43 km.
