Fél nyolc körül indulhattam neki, tán negyed nyolckor, vissza pedig negyed kettőkor értem.
Rég volt ilyen nagy túrám, már majd' elfelejtettem milyen jó is este tíz után kerekezni az alvó városban.
Első megálló a Hármashatárhegyen volt.
(15,6 km a kilátóig)
Kocsis Sándor utca, egy lendülettel Máriahegy dűlő. Bár nem olyan régen alakítottak rajta, az állapota a szárazság és némi korábbi eső miatt közel olyan mint volt annak előtte.
Guckler Károly út, Nagy Farkas-torok. Most egyszeri megállással a kétharmadáig tudtam hajtani a Zöld sávon fölfelé, de utána muszáj volt kifújnom magam. Olyasmi vágyálom ez, mit a Remete-hegyen át támadni az Erdőhát út után.
Viszont a hajtű-kanyarhoz sikerült az ösvényen egyszeriben fölmenni, a köves meredély nem fogott ki rajtam.
Mire a Fenyőgyöngyéhez értem, lett egészen sötét.
Újhold négy nap múlva, árnyékok-fényfoltok nem tarkították az utat.
Szépvölgyön le, Zöldmálon föl. Túl a hegyen várt Szépilona.
Tündér-szikla, Jánoshegy, Erzsébet-kilátó. Még idejében a világításhoz, 11 előtt.
Visszafelé Normafa irányában. Az egész utat keresztbe-hosszában építik a libegőtől végig. Elkerítették, marad a döngölt murva.
Kis kitérő Csillebércre, majd Magasút-Ördög-orom-Farkas-völgy, Farkasrét.
Erre még nem jártam, Ördög-orom sziklákat nappal is látni kell egyszer.
Viszont a Magas út igencsak meredek, ember nem is érti télen hogy járhatnak fel kocsival.
Lefelé se volt egyszerű, gyanítom fölfelé vetekszik a Diós-árokkal.
Sas-hegy, Fátra tér, Gellért-hegy, Citadella, majd Nap-hegy, és végül a Vár.
Vissza a Margitszigeten át.
Gyöngyösi utcai óra 0:54-kor 24 °C-t mutatott.
Összesen 63,6 km. Hogy szintben mennyi, azt nem tudom megmondani.
Lássuk csak a hegyeket:
Testvérhegy, Máriahegy-dűlő, Hármashatárhegy, Tábor-hegy, Szemlő-hegy, Tündér-hegy, Jánoshegy, Csillebérc, Ördög-orom, Sashegy, Gellérthegy, Naphegy.
Ilyen formán a majd' két éve volt 12 hegy túrát sikerült hozzam.