Hosszú kihagyás után.
Tulajdonképpen még mindig csak takarék lángon.
A nagy generálra befizettem, melynek része volt a törött váz hegesztése is. Az valahogy még április elején lehetett.
A szervizből kihajtva ötven méteren belül, az első emelkedőn elszakadt a láncom. Azzal a lendülettel irány vissza.
Ugyan visszapattintották a lánckerékre, utána egy hétig bírta, úgy kattogva, mint egy cross-motor. Újabb láncszakadás.
Lánccsere, szigorúan racsnistul-lánckerekestül. Kell nekem úgy pedálozni, munkába be.
Hát nem. Ezt a kétkerekűt inkább a túrázáshoz illenék használni, a napi rutinhoz "ott a szürke".
Aztán valahogy elmaradtak a nagy túrázások, kilométerhiányom van.
Ennek véget kell vetni.
Hát a meghegesztett nyeregvázcsővel, beesztergált hosszú nyeregcsővel, új sportnyereggel irány fölfelé a kánikulában. Mikor lehetett? Több, mint egy hónapja, kánikulában, még javában napközben indulva.
Se ennyi elcsapott állatot nem láttam még, se ennyiszer nem álltam meg a Dobogókői-úton.
Az új nyerget rögzítő csavar meglazult, és a nyereg mindig hajthatatlan pózokat eredményezett, hiába próbáltam húzni rajta. Ilyen csavarral nem számoltam, imbuszt meg szerszámmal se könnyű feszesre húzni.
Azért csak felértem Dobogókőre, és ha már ott voltam, időmbe is belefért, hát a Táltos-körutat bejártam -mint egykor-, sziklamászással tarkítva. Végén némi kitérővel a Szer-kövek felé.
Visszaúton, betetőzve a gyalázatot, a tüskeálló külső alatt defektet kapott a hátsó kerekem. Sokat jártam errefelé, ez most mégis új volt. Egy kátyú lehetett a ludas. Végülis mindegy, ha a Két-bükkfától csak döcögve sikerül hazatérni, egy hajthatatlan nyeregben.
Erősen visszavette a kedvemet, hogy egy fél kerékpár árából csak egy ronccsal küzdök minduntalan, már egyből az első hajtástól kezdve.
Ezen felül, úgy mellékesen, a számítógépem is befuccsolt, így az élmények lejegyzésével nem vagyok naprakész.
Az index megtorpanásával persze az is kérdéses, meddig lesz ez az egész felület életképes.
Nemsokára archiválni, összegezni kéne az eddigieket.
65 km, 1100 m fel és le. Plusz persze az erdei ösvényeken, tolva-cipelve.
