Szeptember 26., péntek. "Csak semmi flancolás".
Duna plazanál a kékduna kristálypalotánál valami olyan csodamód túrják a betont, hogy az >>elterelt<< kerékpárútra kitettek egy táblát, "csak tolva" jeligével, majd pár méterre tőle keresztben lezárták az egészet hogy kikerülni se lehet igazán. Ugrass fel a virágláda szegélyére, de azt is csak tolva. Világos.
A Zugligeti úton nemrégiben átadták a lóvasút egykori végállomás épületét felújítva. Most a Mome tatarozása zajlik. Az úton több nagy teherautó várakozott, és locsolták a por miatt.
+3 °C induláskor, visszafelé 2.
Az erdőben köves út, ott kevesebb latyak -több csúszós hófolt.
Ki nem hagyhattam a sziklamászást, még ha a csúszós lépésekkel vigyázni is kellett.
Följebb a Tündérhegyi úton inkább visszafordultam, mert a jégbordás úthoz korábban volt szerencsém...
Most gond nélkül értem vissza, kellően sarasan (első sárvédőm többször kiesett korábban, az most nem része a felszerelésnek).
39 km, 677 m fel és le.
