Vasárnapi kiruccanás, esti visszaérkezéssel. Az égiek kegyesek voltak, így szeptember közepén is. Három kulacsnyi víz is elfogyott útközben.
Negyed ötös indulással, másfél óra Szentkeresztig, a csúcsig két és egynegyed óra. Kihasználva, hogy még világos volt, a Szer-köveket fölkerestem. Már hallatszott valamennyi szarvasbőgés. E hét második felére jeleztek lehűlést, aki tudja, használja ki a jó időt.
Az a technikai körülményekhez hozzá tartozik, hogy a múltkor lejegyzett nyerges problémák további bosszúságot okoztak a napokban. Éspedig, hogy kicseréltem az imbuszos csavart hatlapfejűre, amely szintén meglazult idejekorán. Ezt aztán addig húztam, míg kiszakadta a menete -és lényegében hajthattam tovább, nyereg nélkül, a Margitszigeten át... egy új nyeregcsövet kellett beszerezzek, hogy a nyeregrögzítő alátét meglegyen. Új nyeregcső beszerelése nem jöhetett szóba, mert ebben a hosszban csak olyan átmérőt gyártanak amiből esztergálni kellett.
65 km, 1100 m fel és le.
